A japánkertek talán legkülönlegesebbike, a titokzatos, és misztikus japán kőkert, a kareszanszui, vagy ismertebb nevén:  Zen kert.

DE MIT IS JELENT A „ZEN” ?

A ZEN, az eredetileg szanszkrit dhjana szóból származó, kínai csan szó, japán átírása. Jelentése: a tudat koncentrációja. Valódi, mélységes csend, tárgy nélküli meditáció – visszatérés a tiszta, eredeti tudathoz.

Kongobuji templom zen kőkert – Japán, Kyosan

A buddhizmusnak ezt a legfontosabb kelet-ázsiai iskoláját, a legenda szerint maga Buddha alapította.

Az a bizonyos virág, amire rámutatott, és az arra válaszul érkező felismerés mosolya indította útjára azt a „szavakon túli tanítást”, ami örökre visszhangzik a hallgatás kertjeiben.

A különleges világszemléletről árulkodó „hira szanszui” (lapálykert) vagy „kare szanszui”  (szárazkert) a buddhizmus hitvallásának manifesztációi.

Ezekben a kertekben nincsenek növények, sétányok, szemnek hagyományos értelemben vett esztétikai élményt nyújtó látványosságok. Egyedül a különleges alakú, öreg, sokszor moha borította sziklák emelkednek sík környezetükből, melyeket gyakran egyetlen ülőpontból szemlélnek a buddhista szerzetesek.

A kőkertbe valójában nem is szabad belépni, csak bizonyos távolságból megengedett a szemlélése.

A kertet a sziklák körül apró kaviccsal, kőzúzalékkal vagy homokkal töltik ki, és ebből a homogén felületből „építenek” szigeteket, illetve gereblyézik teli különböző formájú vizet imitáló hullámvonalakkal.

Az apró kavicsok, illetve a homok által szimbolizált mozdulatlanná merevedett “víz” az örökkévalóság jelképe, az önmagunk megismeréséhez vezető, életeken át tartó út meditációs segédeszköze.

Ryōan templom Zen kőkert, Japán, Kyoto

A meditációs kertek kialakítása, Japán magán házaiban is hűen követi a sok évszázados Zen buddhista kertépítési elveket, de itt a kavicsos tér széleit sok esetben már szegélyezik – lágyítják – autentikus japán növényekkel, vagy éppen a tér közepén kialakított, szigeteket vagy abba benyúló félszigeteket imitáló, szigorún 1,5 cm-re nyírt fűvel.

Ezek a kultikus kertek az 1930-as évektől a nyugati világban is Zen kertekként váltak ismertté, de ma, a föld „felénk közelebb eső világában” ez a kifejezés legtöbb esetben csupán naturalisztikusan beültetett alapjaiban kavicsos – sziklás modern, vagy minimalista kertekre utal.

Még „szabadabban értelmezve”, és csupán vezérelvét alapul véve, megtalálhatjuk magán házak kisebb nagyobb kertrészleteiben, de akár a városok felett, a magasban lévő tetőteraszokon is. Ezzel nincs is baj, hiszen nyitottnak lenni, megismerni, és elfogadni más világok kultúráját, tapasztalásunk és tudásunk határait segíti tágítani.

Kennin Ji templom zen kőkert – Japán, Kyoto

Zuiho templom zen kőkert – Japán Kyoto 

Azonban ha ilyen tér kialakítása mellett döntünk, mindig legyen bennünk annyi tisztelet, hogy soha ne felejtsük el, buddhistának lenni nem trend, hanem egy út önmagunk felé, egy út, ami akár hogy kanyarog is, amin akár hány akadály és kitérő, kereszteződés, és elágazás van is, folyton csak egy irányba visz: önmagunk tiszta valójának megismerése – önmagunk megtalálása felé.

Életünk minden egyes pillanata döntések sora, mely az adott pillanatban valamilyen úton, valamilyen irányba visz, és amin mindig ott az újabb döntés, egy változtatás lehetősége is.

Ebben a felismerésében, ezen utak megtalálásában, és ezen döntések meghozatalában nyújtanak „ segítő környezetek” a távol-keleti buddhisták megállásra késztető, titokzatosan néma Zen kőkertjei. Ennek pedig leggyönyörűbb példája,  világ leghíresebb Zen buddhista templomának egyedülálló szépségű, és energiájú meditációs kertje a  KYOTO-i RYOANJI ZEN KERT

Ryōan ji templom zen kőkert – Japán Kyoto 

ÉVSZAKOK VÁLTOZÁSA A RYOAN JI TEMPLOM ZEN KŐKERTJÉBEN…