TUDOMÁNYOS NÉV
Daucus carota L. ssp. sativus
RENDSZERTAN
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Család: Zellerfélék (Apiaceae)
Alcsalád: Zellerformák (Apioideae)
Nemzetség csoport: Scandiceae
Nemzetség: Murok (Daucus)
Faj: D. carota subsp. sativus
Itthon leginkább sárgarépa néven ismerjük, pedig ez a mindennapi narancssárga szín, egy 17. századi nemesítés eredménye Hollandiából.
A répa eredetileg a régi Perzsia területéről származik, és lila színű volt, aminek anno nem a gyökerét, hanem a levelét fogyasztották. Európai elterjedése a mórok nevéhez fűződik, akiknek a varázslatos mór építészeti stílust is köszönhetjük.
A répa 8. századi megjelenését gyors elterjedés követte szerte Európában. Az akkori lila gyökerek közt időnként előfordultak fehér és sárga mutánsok, amikben amik nem tartalmazták a sötét lila színért felelős géneket.
A holland kertészek addig keresztezték a vadon élő répákat a fehér répával (nem a petrezselyem gyökérrel – az ugye más!) míg egyszer meglepetésükre megjelent az első, már nem antocián, hanem bétakarotin tartalmú narancssárga módosulat.
Ráadásul az új, narancs színű répa jóval vaskosabb, és édesebb volt az eredeti lila fajtánál, így nem volt nehéz kiszorítania az egyébként csodaszép színű és nagyon egészséges ősi, padlizsánlila változatot.
Na ez a mai sárgarépa rövid története, ami azóta a narancs színek fajtáiban is igen nagy változatosságot mutat.
- SÖTÉT BÍBOR (FEKETE) RÉPA
Black Carrot
- BÍBOR (LILA) RÉPA
‘Purple Hase’
- PIROS RÉPA
‘Red Carrot’
- SÁRGARÉPA
‘Rotin’
- CITROMSÁRGA RÉPA
‘Jaune Du Doubs’
- FEHÉR RÉPA
‘Belgian Giant’
SÁRGARÉPA TÍPUSOK
Rövid tenyészidejű, zsenge típusok – jellemzően friss fogyasztásra
- rövid, gömbölyű – friss fogyasztásra, illetve savanításra való
- középhosszú, tömzsi – téli tárolásra kifejezetten alkalmas
- formás, kecses, hengeres – friss fogyasztásra a legjobb
Hosszabb tenyészidejű, robusztus típusok – jellemzően téli tárolásra
- nagy testű, kúpos
- nagy testű, hosszú, megnyúlt végű
Az hogy milyen típusú sárga/ színes répát vetünk, azt elsősorban a talaj szerkezete határozza meg, a lazább szerkezetű talajokba nyugodtan válasszuk a zsenge, egyenes, hengeres típusú fajtákból, míg a kötöttebb talajokba inkább a zömök, testesebb nagyobb típusú fajtákból válogassunk.
A répákat tenyészidejük, alakjuk és méretük szerint kilenc fajtatípusba soroljuk: (balról jobbra)
- Párizsi vásár: 70-80 napra kifejlődő, gömbölyű, 6-8 cm
- Amsterdami: 90-100 napra kifejlődő, vékony hengeres, 14-15 cm
- Nanti: 100-120 napra kifejlődő, nagyobb hengeres, 15-18 cm
- Chantenay: 120-130 napra kifejlődő, kúp alakú, 10-12 cm
- Berlicum: 140-150 napra kifejlődő, vastag hengeres, 21-22 cm
- Danvers: 140-150 napra kifejlődő, robusztus kúp alakú, 22-24 cm
- Flakker: 150-160 napra kifejlődő, nagy, kúp alakú, 20-22 cm
- Imperator: 190-200 napra kifejlődő, nagyon hosszú, 27-28 cm
- St. Valery: 140-150 napra kifejlődő, kúp alakú, 20-22 cm
SÁRGARÉPA SZÍNEI
Na ez a legizgalmasabb dolog – nézelődni, ismerkedni, tervezgetni… narancs, sárga, fehér, bíbor, lila?
Akkor nézzük…
Színeik szerint nem is annyira bonyolult módon, 2 nagy csoportra bonthatjuk a répákat:
- Occidentális (nyugati)
- Orientális (keleti)
A nyugati, occidentalis körbe a
- narancssárga (karotin tartalmú)
- sárga (xanthofill tartalmú)
- és fehér színű répák…
A keleti, orientális körbe pedig a:
- narancs színű (nem azonos az előbbi karontin tartalmú narancssárgával)
- sárga színű (ez sem azonos az előbbi Xantofill tartalmú sárgával)
- bíbor színű (antocianin tartalmú)
- és sötét lila (még több antocianin tartalmú) répák tartoznak.
HOGYAN VESSÜK ÉS, GONDOZZUK A SÁRGARÉPÁT?
Az első és legfontosabb – bármit is vetünk, vagy ültetünk – hogy ismerjük a kertünk adottágait.
A répa laza, homokos jó vízáteresztő talajt kíván, mert kötött talaj esetén a zsenge, növekedő répák nem képesek egyenesen hatolni a taljba, ezért fordulhat elő, hogy tobb felé ágazba, több törzses, göcsörtös répáink lesznek. Ami ugye azontúl, hogy nem igazán szép, tisztítani, felhasználni sem egyszerű, aki már birkózott ilyen amorf répával az pontosan tudja miről beszélek.
A magokat gyommentes, fellazított, elgereblyézett talajba szórjuk, soronként, egymástól 20-25 centi távolságra, 2-3 centi mélyen, március elejétől.
Jó móka, mert a magok hihetetlen aprók, úgyhogy ha meg akarjuk könnyíteni a dolgunkat, vetés előtt keverjük össze kevés homokkal, így könnyebben boldogulunk – vagy nem… Legalább is rajtam ez sem segített, soha nemsikerült egyenletesen kiszórnom ( hasonlóan a retek szintén miniatűr magvaihoz) ezért is lelesültem fel, amikor néhány éve felfedeztem a vetőszalagokat.
Ez egy faék egyszerűségű sztori, a pici zöldség (vagy virág) magok egy 1,5-2 centi féles lebomló szalagba vannak elrejtve, egyesével, egymástól azonooks távolságra. A szalagok hossza változó, ha hosszó a veteményes sor egyszerűen folytatólagosan fektetjük őket egymás mögé, ha rövidebba helyünk, egyszerűen eltépjük a szalagot a megfelelő hosszon.
Mivel a magok egyesével adott távolságban bújnak meg a szalagban, nem lesz szükség ritkításra, egyelésre, sokkal könnyebben fogunk bologulni a kelés és a növekedés időszakában.
Akár magot vetünk, akár vetőszalagot húzunk ki, minden esetben egy vékony földréteggel kell csak befedni, majd ami nagyon fontos, az egész vegetációs időszak alatt egyenletesen nedvesen tartani.
Ha hagyjuk kiszáradni, akkor:
- egyrész nagy valószínűséggel ki sem kelnek,
- másrészt ha mégis, akkor később gyenge, elágazó, deformált zöldségeket huzigálhatunk fel, ami inkább komposztra, mintsem az asztalra való lesz.
- Vetőszalag
- Hagyományos vetési mód
- Laza talajban, egyenletes vízellátás mellett egészséges répákat termelhetünk
A SÁRGARÉPA BETEGSÉGEI
NEM FERTŐZŐ BETEGSÉGEK
- REPEDÉS, HASADÁS
Előfordul, hogy a répa gyönyörűen kikel, növekedésnek indul, sőt, már az egyre hízó válla is kikandikál a földből, és amikor úgy gondoljuk hogy na most… Akkor értetlenül vakargatjuk a fejünket. A répa ami tök egészségesnek, tünt eddig, arról kiderü sérült, repededezett, vagy épp kettéhasadt.Ennek legtöbbször teljesen prózai oka van: a víz.Az a víz, amire ez a (szó szerint és átvitt értelemben is) kis gyökér zöldség rendkívül módon érzékeny. Amiért, reped és hasad… Az a víz, amiből először alig kapott, majd utána lelkiismeretfurdalástól hajtva túltoltunk. Erre a nedvesség ingadozásra egyszerűen mérgében szétreped…
- ZÖLD ELSZÍNEZŐDÉS
Bár a sárgarépa kellően tolerálja a szűrtebb, árnyékosabb tenyészhelyeket, azért jó ha tudjuk, a gyökér földből kikandikálló vállai a kevesebb fény hatására kisebb-nagyobb mértékben el fognak zöldülni, ami mind esztétikailag, mind ízében csökkenteni fogja a répa értékét.
FERTŐZŐ BETEGSÉGEK
Vírusos
- SÁRGARÉPA TARKALEVELŰSÉG (Carrot mottle)
Ahogyan a neve is mutatja, a sárgarépa levelei elvesztik az egységes üde zöld színüket és sárga tarka foltosak lesznek. A vírus nem csupán esztétikai hibát okoz, hanem a tarka levelek alatt a gyökeret is támadja, így a répa megáll a fejlődésben, vékonyka, törpe marad.
- SÁRGARÉPA VÖRÖSLEVELŰSÉG (Carrot red leaf )
Hát… Úgy tűnik, mintha a sárgarépa leveleivel csak a baj lenne – és akkor még nem is tartunk a gomba okozta megbetegedéseknél.
Szóval, a vöröslevelűséget okozó virus elenti csak a levél hegyeit színezi vörösre, késbb azonban sajnos az egész lombozat a naplemente színében fog játszani.
Gombás
- LISZTHARMAT (Erysiphe heraclei)
Sajnos mindenki által jól ismert, legyen szó dísznvényről, vagy zöldségről, gyümölcsről, a lisztharmat mindenhol megjelenhet, ahol számára csak egy kicsit is kedvező feltéteket talál. Nagyon könnyű felismerni a leveleken megjelenő fehér, lisztes bevonatot, csak sajnos ilyankor már nagyjából ki is futottunk az időből. Ha az elváltozás megjelenik a leveleken, akkor minden bizonnyal már a gyökérrész károsodik.
- ALTERNÁRIÁS LEVÉLFOLTOSSÁG (Alternaria porri f. sp. dauci)
Apró, kerek foltok a leveleken, melyek idővel növekedni kezdenek és barnás színűvé válnak. Általában a nagyobb, kifejlett zöldségeket támadja, teljes lombpusztulást okozva. Általában, forró, esős nyarakon jelenik meg a vegetációs időszak végefelé.
Megoldás: itt is megelőzésen van a fő hangsúly. Ügyeljünk rá, hogy a gyökérzöldségek esetében sose forgassuk vissza a leveleket a talajba, mert ezzel az esetlegesen lappangó, de a szezonban még nem megjelent alteráriás fertőzés a következő évben fogja megkeseríteni és akár kedvét szegni is a kertészkedésünknek.
- SZTEMFÍLIUMOS BETEGSÉG (Stemphylium radicinum)
Ennek a betegségnek általában a fertőzött mag az oka, az ilyen répa jellemzően ki sem kel. Ez a jobbik eset, nem örvendezünk feleslegesen a kibújt kis növények láttán.
Viszont, ha mégis kikel, a lombja gyorsan elpuszul, a gyökere fekete foltos lesz a gombától, végül pedig az egész zöldség elrohad. Hideg, kötött talajokon jellemzőbb a megjelenése, vagyis ilyen helyen inkább engedjük el a répatermesztést, elkerülendő a kudarcot.
NÉHÁNY SÁRGARÉPA FAJTA
Fehér színű répa
CARROT BLANCHE
CARROT LUNAR
SNOW WHITE CARROT
WHITE SATIN CARROT
Sárga színű – xanthofill tartalmú répa
SOLAR YELLOW
MELLO YELLO F1
AMARILLO
Narancssárga színű – karotin tartalmú répa
CARROT ‘NAOMI’
Korai sárgarépa
- Egyik legkorábban érő fajta
- Zamatos, ízletes, lédús
- Nem hajlamos a zöldülésre
- 17-18 cm hosszú
- Hengeres formájú
- Élénk narancs színű
FIRST HARVEST
Korai sárgarépa
- A legkorábban érő sárgarépák egyike
- Zamatos, lédús, édes
- Enyhén kúpos formájú
- Sima felszínű
- 18-20 cm
- Élénk narancs színű
PAISER MARKT
Nagyon korai sárgarépa
- A legkorábban érő sárgarépák egyike
- Akár már őszel is vethető
- Tömzsi, kerek formájú
- kiváló vélasztás kötöttebb talajra
- 18-20 cm
- Élénk narancs színű
VÖRÖS ÓRIÁS
Tárolásra és friss fogyasztásra
- Szeptember, októberre érik be
- Sima felületű
- Nagy, széles vállú
- Hosszú tenyészidejű
- Tárolásra alkalmas
- Mély, narancs-vörös színű
Piros színű – likopin tartalmú répa
ATOMIC RED
RED SAMURAI F1
KYOTO RED
Bíbor (lila) színű – antocianin tartalmú répa
PURPLE HAZE F1
PURPLE SUN
COSMIC PURPLE
PURPLE DRAGON
Sötét bíbor (fekete) – antocianin tartalmú répa
BLACK NEBULA
MAROON CARROT
DEEP PURPLE
PURPLE ELITE F1