Szilvalekváros krumplis derelye

Készült a Villeroy & Boch Belváros és az Admiral Studio / Smeg támogatásával

Réges-régen, hajdanán…
Amikor még kisgyerekes fiatal anyuka voltam, és a gyerekeim derelyét kívántak, egyszerűen kivettem a közért fagyasztópultjából a zacskós „csodát” amivel nem volt más dolgom, mint vizet forralni, zsemlemorzsát pirítani – és… tálalni.

Aztán sokadik alkalom után elgondolkodni, hogy ez vajon miért nem hasonlít a nagyim féle derelyéhez? Frissen, forrón, még nyomokban megütötte az ehető kategóriát, de ha mondjuk egy óra múlva szerettünk volna csipegetni a már kihűlt barátfülékből, na akkor csak valami száraz, kopogósan kemény, fűrészpor ízű valamit ízlelgettünk.

De, mit lehet ilyenkor tenni? Hát egyszerű: megkérdezni a nagyit, akkor most mégis, hogyan főzzek derelyét?

Nos, azóta sok víz folyt le a Dunán, a nagyim sem él már, viszont ha megkívánjuk, csakis az ő isteni és végtelenül egyszerű, puha, vékony krumplistésztás derelyéje kerülhet az asztalra.

Hozzávalók : (4 főre)

A tésztához:

300 gr liszt
1 kg krumpli
1 egész tojás
1 nagyobb csipetnyi só
1 ek kristálycukor

A töltelékekhez:

1 üveg (300 gr) házi szilvalekvár
300 gr túró
1 egész tojás
porcukor (ízlés szerint)
1 citrom

A befejezéshez:

1-2 ek házi zsír
300 gr zsemlemorzsa
porcukor
őrölt fahéj

Így készítem:

A krumplit sós vízben, héjában megfőzöm
Amíg az fő, elkészítem a túró tölteléket
A túrót cutterben krémesre csapatom (én jobban szeretem, ha a derelyében nem rögös)
Hozzáadom az egyik tojás sárgáját, ízlés szerint édesítem porcukorral, frissítem pár csepp citromlével végül lazán belekeverem a tojásfehérjét, amit kemény habbá vertem
Ha megfőtt a krumpli, krumplinyomón átnyomom és hagyom langyosra hűlni. Fontos, hogy kétkézzel összenyomós legyen a krumplinyomó, mert az egykezessel törővel darabok maradnak benne
A lisztet a konyhapultra szitálom, laza, gyors mozdulatokkal összedolgozom a kihűlt krumplival, hozzáadom az egész tojást, a sót, a cukrot és készre gyúrom
Ha kicsit ragad – a krumpli víztartalmától függ – akkor fokozatosan, annyi lisztet adagolok még hozzá, hogy megfelelően ruganyos tésztát kapjak
Ezután a munkalapot meglisztezem, a tésztát pedig 3-4 mm vastagra kinyújtom
Na itt kicsit eltérek a nagyim receptjétől, mert ő derelyevágóval vágott négyzeteket, amiket megtöltött majd ezután ketté hajtotta, a széleit pedig villával összenyomkodta…

Én ezt ma egyszerűbben csinálom: egy pogácsaszaggatóval köröket szúrok ki a tésztából, ravioli hajtogatóba teszem, a közepére halmozom az elkészített túró tölteléket illetve a szilvalekvárt, majd ketté hajtom.
Így olyan szabályos töltött tésztapárnácskákat kapok, amiknek a szélei is azonnal és stabilan összenyomódnak
Amikor szépen felsorakoztak a készre töltött derelyék, egy serpenyőben felolvasztom a házizsírt, beleszórom a zsemlemorzsát és ropogós, aranyszínűre pirítom
Közben egy nagyobb fazékban vizet forralok, nem kell, hogy lobogjon, sót dobok bele és amikor már folyamatosan gyöngyözik óvatosan beleteszek 8-10 derelyét
Nem egyszerre főzőm ki, hogy tudjanak mozogni, ne tapadjanak össze
Pár perc alatt feljönnek a tetejére, ekkor egy szűrőkanálla óvatosan átszedem a pirított zsemlemorzsába, amiben finoman rázogatva átforgatom, hogy mindenütt rátapadjon a ropogós morzsa

Így adagonként, folyamatosan főzöm ki az egészet. Amikor kész, tányérba szedem, meghintem porcukorral, a szilvásat még egy csipet illatos fahéjjak is, és azonnal, forrón tálalom.

Ami pedig a legjobb benne – hogy erre hidegen is bátran rá lehet járni…