Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Rend: Mácsonyavirágúak (Dipsacales)
Család: Loncfélék (Caprifoliaceae)
Nemzetség: Kolkwitzia
Faj: K. amabilis
Amennyiben jól érzi magát a helyén, a lombhullató Deutzia Crenata ‘Pride of Rocester nagyon gyorsan, néhány év alatt eléri a végleges 2,5-3 méteres magasságát úgy, hogy közben széltére is folyamatosan hízik.
Világos zöld, fonákján kissé szőrös levelei viszonylag kicsik, amik a kínai viráglonchoz hasonlóan, szintén alig látszanak a virágba borult cserjén.
Harangszerűn bókoló, apró csillag alakú telt virágai fehérek, finom halvány rózsaszín felhangokkal. A pici virágok 10-12 centis fürtökbe tömörülnek, amik eleinte gömböket alkotnak, majd ahogy egyre több virága nyílik, úgy öltik fel végleges, az orgonákhoz hasonló hosszúkás, kúpos virágfürt formájukat.
Na ezek azok a 10-12 cm-es illatos fürtök, amik virágzáskor 1000 számra bókolnak, lengedeznek ezen a csodaszép cserjén.
Hosszan, hőmérséklettől függően bimbói már április végén duzzadnak és május elejétől 3-4 héten át virágoznak, ami az én kertemben ráadásul egy időbe esik a loncok és a jezsámenek virágzásával.
Szóval ilyenkor olyan a kert, mint egy hatalmas szabadtéri virágbolt, tele illatozó, tölcséres , finoman hajladozó óriás fehér és rózsaszín csokrokkal.
A GYÖNGYVIRÁG CSERJE GONDOZÁSA
A teltvirágú gyöngyvirágcserjékhez tartozó Deutzia ‘Magnifica’ gondozása rendkívül könnyű:
Nálam egy óriás diófa alatt él immáron 16-17 éve, ami azt bizonyítja, hogy tökéletesen tolerálja a dió gyökerének juglon tartalmát is, illetve a fa hatalmas lombjának szűrt fénye ellen sincs komolyabb kifogása.
Metszeni nem igazán szoktam, hiszen eredendően a gyöngyvirágcserjének is nagyon szép bókoló formája van, amit csak elrontani lehet a lazán szétterülő ágak visszavágásával. Az idős ágakat ki lehet vágni, ezzel a bokor egyrészt szellős marad, másrészt további új hajtások növekedésére serkentjük.
ÁLTALÁNOSSÁGBAN A GYÖNGYVIRÁG CSERJÉRŐL
A gyöngyvirágcserjék a hortenziafélék családjába tartozó, mintegy 60 virágos növényfajból álló nemzetség, Kelet- és Közép-Ázsiában. Eredeti élőhelye a Himalájától keletre Japánig terjed, de őshonos Közép-Amerikában, a Fülöp-szigeteken és Európában is.
A legnagyobb fajdiverzitása vitathatatlanul Kínában van, ahol mintegy 50 faja fordul elő.
A gyöngyvirágcserjék a fajoktól függően 1 -3 méter magas cserjék, legtöbbjük lombhullató, de van köztük néhány szubtrópusi, örökzöld faj is.
Levelei átellenesek, egyszerűek, fogazott szegéllyel, bizonyos fajták fonákján, puha szőrökkel.
Ősszel ahogy csökken a hőmérséklet színük piros-bordóra vált, így mondhatni több évszakon át díszíti a kertet: virágával, őszi lombszínével, illetve finoman szétterülő csokros ágrendszerével
Virágai közt a szimpla és telt, csillag és harang alakúak találhatók, melyek legtöbb fajnál fehérek, de vannak rózsaszín sőt vörös, illetve bicolor fajai is.
Elvirágzás után a termése számos apró magot tartalmaz amik rajta maradnak az ágakon és nagyjából a következő virágzásra tűnnek el, amiben elsősorban a nagy viharoknak van szerepe, mert maguktól nem igazán potyognak le.
Vannak nagyon eltérő és nagyon hasonló fajai, az azonosítás sok esetben nem egyszerű. A fajok könnyen kereszteződnek egymással, ami még tovább nehezíti rendszerezésüket. Ez olyannyira igaz, hogy hiába kerestem, kutattam, sehol nem találtam infót a rendszertani besorolásukhoz…
A jó hír, hogy a gyakori kertészeti változatokat könnyű felismerni – ilyenek egyikéből van az én kertemben is – de a legtöbb esetben csak a magas szakmai tudás és mikroszkóp segít a levélszőrzet és a magtokok szerkezetének különbségeinek elkülönítésében.
Betegsége nálam sosem fordult elő, nem volt atkás, tetves, vagy gombás, és a környezetemben – szomszédaim, barátaim közt – sem tudok betegségétől.
NÉHÁNY NÁLUNK IS KAPHATÓ FAJTA:
