Krókusz

TUDOMÁNYOS NÉV

Crocus

RENDSZERTAN

Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)

Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)

Rend: Spárgavirágú (Asparagales)

Család: Nősziromfélék (Iridaceae)

Alcsalád: Crocoideae

Nemzetség csoport: Ixieae

Nemzetség: Crocus

A nősziromfélék családjába tartozó sáfrány, latin nevén Crocus, ami napjainkban leginkább krókusz néven él a köztudatban.

Szerte a világban megtalálhatók, Európától, Kínán át, Indiáig. Az alapfaj az Alpokban, a Pireneusokban és a Kárpátokban őshonos, ezekből születtek a mai színpompás kerti változatok. A krókuszoknak ma közel 100 fajtáját tartjuk számonköztük nem egy védett fajtával.

Virágzásukat tekintve két csoportból állnak: egyikükbe a zömében tavasszal nyíló dísznövények, a színpompás kerti sáfrányok (krókuszok) tartoznak, míg a másikat a kevés kivételtől eltekintve, a világ legdrágább fűszernövényei, a kizárólag ősszel virágzó valódi, vagy más néven jóféle sáfrányok alkotják.

Alacsony termete ellenére is az egyik legfigyelemfelkeltőbb virág. Megfelelő talajba ültetve néhány év alatt is képes hatalmas virágszőnyeget képezni a létező legpompásabb színekben.

• KÁRPÁTI SÁFRÁNY
       Crocus ‘heuffelianus

A sáfrányok – krókuszok – közül a leginkább észak felé is felhúzódó fajta, akár 20 centiméter magasra is megnő. Sötétzöld, keskeny levelei közvetlenül a hagymájából nőnek, mivel a szára nincs.

A levelek fonákján itt is megtalálható az a kidudorodó fehér színű főér, mely a sáfrányok megkülönböztető jellegzetessége. Feltűnő, élénk lila virágainak szirmai két körben, hármasával tagolva alkotnak méretes tölcsérformát. A fehér vékony hártáyával borított bimbók, a levelekkel egy időben már februárban megjelennek és ebben a korai hónapban szirmot is bontanak, majd március végéig folyamatosan virágoznak.

• KERTI SÁFRÁNY
       Crocus ‘vernus

Előfordulása a Kárpát-medence, illetve Közép-Európa hegyvidéke, völgyei és lombhullató erdei. A magasabbra növő sáfrányok közé tartozik, hiszen 10-12 centisre nő. Sötét kékes-lila virágait hat lepellevél alkotja, melynek érdekessége, hogy a három belső szirom fele akkora, mint a külsők.

Bibéje egész sötét lilás-kék, finom szálas, melynek közepén élénksárga porók ülnek. Őszi virágzású, ideje szeptembertől novemberig tart, ami után következő tavasszal hozza termését, és ugyanekkor hajtja ki leveleit is.

• HALVÁNY SÁFRÁNY
       Crocus ‘variegatus

10-20 cm magas, gyönyörű halvány lila színű, védett növényfajunk filigrán, csúcsos szirmokkal. Levelei a többi sáfrányhoz hasonlóan keskenyek, szálasak.

Már tél végén februárban megjelennek-finom virágtölcsérei, melyek néha fehérek, vagy fehér alapon kéken csíkozottak.

• JÓFÉLE SÁFRÁNY
       Crocus ‘sativus

Hagymagumós évelő növény, melynek vékony, szálas lomblevelei a virágokkal egy időben jelennek meg. Egyedülálló értékét a virágonkénti 3 szál, hosszú, sötétvörös bibéinek aromás, fűszerező és számos más élettani hatással bíró biológiai hatóanyag tartalma adja.

A Crocus sativus világ legértékesebb fűszere, grammja drágább az aranyénál. A fűszerként termesztett változat nemesítés eredménye. Éghajlatunkon késő ősszel és télen virágzik, kecses, 5 cm hosszú, 6 szirmú, gyakran sötétlilával erezett, világos lila szirmaival.

A Crocus sativus a tavaszi társaival ellentétben, ősszel virágzik! 

• ARANY SÁFRÁNY
       Crocus ‘flavus

Tavaszal bontja messziről világító, illatos, aranysárga szirmait. Apró, rövid szárain egymás után, vagy egyszerre hozza nagy számú virágait.

Eredeti élőhelyén  a száraz, köves, hegyi lejtőkön él, ezért könnyen nevelhető a gyenge minőségű, hasonló adottságú kerti talajokban is. Ebből adódóan a vizes, kötött talajokat nem kedveli,  így ott tartásával nem érdemes próbálkozni.

Kicsi fiókhagymáival gyorsan szaporodik és a számára kedvező körülmények közt hamar képes nagyobb területeket is birtokba venni.

• ILLIR SÁFRÁNY
        Crocus ‘tommasinianus

Magyarországon védett fajta, keskeny levelének közepén hosszanti vastag fehér csíkkal. Virágát bimbós állapotában finom hártyás fellevekel borítják

Színük változó a halványlilától a sötét ibolyaszínűig több árnyalata létezik. Nagyon hasonlít a kárpáti sáfrányra azzal a különbséggel, hogy az illir sáfránynak nincsenek foltjai.  Porzói és bibéi a többi sáfrányhoz hasonlóan élénk narancs színűek.

Nemesített változatai számos színben megtalálhatók a kertészetekben. Talajban nem válogat, kedveli  a napfényt és a hideget remekül tűri.

• TARKA SÁFRÁNY
        Crocus ‘reticulatus

A Dél-Kelet Európától egész a Kaukázusig honos tarka sáfránnyal nálunk leginkább az Alföldön találkozni és valahol itt éri is el az északi , észak-nyugati terjedésének határait is.

A 4-12 cm magasra növő tarka sáfrány, hosszúkás-harang alakúak virágait a fehértől a halvány liláig, számos finom árnyalatban bontja. Korán virágzik, az első bimbóit már februártól nyitja ami eltart  egész márciusig.

A többi sáfrányhoz hasonlóan a laza homokos, kissé kavicsos talajokat, a napfényt, illetve a tavasszal lombosodó fák é cserjék szűrt fényét kedveli.

• FEHÉR SÁFRÁNY
        Crocus ‘ver. ssp. albiflorus

Elsősorban Nyugat-Európa hegységeiben, lejtős rétjein, meszes, köves talajain fordul elő. Nálunk egyedül az Alpok alján, Kőszeg környékén találkozhatunk vele. Pici, 5-8 centis virág, melynek szirmai fehérek, de az Alpokban előfordulnak, halvány kék  és ibolya színű változatai is.

A kecses, törékeny és hazánkban csak egyetlen helyen fellelhető fehér sáfrány védett, egyetlen tő eszmei értéke 50 000 Ft. Védett státuszának köszönhetően mára több ezer példányt számláló populációja virágzik tavasszal a Kőszegi Tájvédelmi Körzetben.

Mikor és hogyan ültessük?